29.rész - A pocaklakók neve?

Aurora Moore

Egyenként jönnek oda a barátok gratulálni, majd egy torta szelettel mennek tovább. Nekem is marad egy és ezzel el is fogy. Oda megyek a kis csapatunkhoz és befúrom magam a kötbér Harry mellé. 

-Finom? -nézek fel rá.

-Igen, bébi. -ahogy kimondja a sütim az arcán landol. 

-Ez az Ror! -kiiabál Alice. Mindenki más dől a röhögéstől. 

-Ezt hogy merted? -néz rám mérgesen Hazz. 

-Szeretnéd hogy lenyaljam rólad? Még úgy sem ettem belőle. 

-Nem, inkább  letörlöm. 

-Minek? Jól áll szarzsák. 

-Kösz majompofa. -mondja majd eltűnik a kezemből a maradék és a lány fején landol. 

-Kajacsata!!! -ordítja Lou és Zayn hajára keni a félig megevett szeletjét. 

-Ezért meghalsz! -kezdi kergetni Zayn Lout. Komolyan mintha még mindig az oviban lennének. Próbálok Elmenekülni a repülő darabok elől és sikerül is szerencsére. Megpillantok egy sértetlenül álló szeletet és megindulok érte. Megszerzem és bemegyek vele a lakásba. Leülök és enni kezdem. Nemsokára Sally jelenik meg, ő is a saját tányérját védve. Lehuppan mellém és követi a példám. 

-Ez nagyon finom anya. 

-Igen. 

-Mindig szerettem volna kistesót. -bújik hozzám. -És most kettőt is kapok. -kis kezét a hasamra teszik és simogatni kezdi. -Hol vannak? 

-Az egyikük így fekszik a másikük pedig így. -mutogatok a bőrömön. 

-És... ugye majd segíthetek őket elaltatni?

-Persze. És mit szólnál ahhoz, hogy ha már a szobákat átalakítjuk akkor a tiédet is átfesthetnénk? 

-Tényleg?!? 

-Igen. Olyan színűre amilyet csak szeretnél. 

-Juuuj! Akkor lehet sárga is? Vagy lila? Vagy zöld? 

-Hogyne. Vagy akár lehet két szín is. Csak passzolniuk kell egymáshoz. 

-Mint a fürdőben? 

-Igen úgy. Van fönt az üres szobában egy színskála. Lehozod?

-Igen. -válaszol és el is tűnik. Mostanában csak üres szobának hívja a kicsiknek kialakuló helységet, mert nincs benne semmi és a babák nevét pedig még nem találtuk ki. Sally szobája mellett van az a két szoba ami a pocaklakóké lesz. Sal visszaér és válogatni kezdünk a színek között amikor Harry jön be. 

-Mit csinálunk?

-Színt választunk a picúrok szobájába és Sally szobájába. 

-Sal-ébe?

-Igen, arra gondoltam hogy ha már átalakítunk akkor ő is örülne neki. 

-Rendben, csak ne vállald túl magad. -a vendégeink hamarosan elmentek, Sallyvel továbbra is a szobákat tervezgettük amihez Harry is csatlakozott. 

•••

Neki álltam vacsit készíteni, mert a nagy tervezgetésben mindenki megéhezett. Furcsa, mert azt hittem régen, hogy az, hogy a terhes nők képesek mindenfélét összeenni az nem igaz, pedig már magamon is észreveszem hogy de, mert én is csinálom csak nem olyanokat eszek mint például a kolbász meg a puding, mert elvileg az anyám amikor engem várt azt evett sokat. És én nem is szeretnék ilyet enni szóval figyelek rá hogy minnél inkább egészségeset egyek. Nem hiszem hogy árt a babáknak de nem szeretném kipróbálni. Az elgondolkodás nagyon összejött most, annyira hogy észre sem vettem hogy elvágtam az ujjam. De elég rendesen. Ez már az a vérmennyiség amitől rosszul leszek, mert nem bírom. 

-Harry! -kiabálok és már a hányinger kerülget. A víz alá tartom a kezem. Hangos trappolás és már mellettem is van. 

-Mi a baj? 

-Elvágtam az ujjam. Rosszul vagyok. -megfordít és felültet a pultra. Elzárja a vizet és egy zsepit szorít az ujjamra. A vállának döntöm a fejem és mélyeket lélegzem. 

-Jobban vagy? -kérdezi nehány perc múlva.

-Aha. -bekeni és be is köti az ujjam. Magamhoz ölelem. 

-Öhmm... Dagim... az nincs kész? -néz oldalra. 

-Ja. Hupszi. -szállok le a pultról és húzom le a tűzről a lábost. Kaja után fürdeni megyek, ahova Harry is jön velem. A tükörben nézem a hasam, már felöltözve. 

-Olyan szép a hasad bébi. 

-Persze, dagadtnak nézek ki. 

-Dehogyis. Tudod hogy azt csak viccből mondom. 

-Tudom. 

-Figyelj rám. Te vagy a világ leggyönyörűbb kismamája. Alice is megmondta. 

-Tényleg így gondolja?

-Tényleg. 

-Ez aranyos tőle. 

-Nem bébi ez csak az igazság. 

-Én még nem vagyok álmos. -nézek rá a számat beharapva. Majd a nyakát puszilom végig.

-Ne csináld. Tudod hogy nem lehet. 

-Nekem nem lehet. -csókot nyomok szájára és kimegyek a fürdőből. Sally szobáját veszem célba. 

-Mostál fogat Sal?

-Igen anya. 

-Akkor alvás. -mondom ő pedig bemászik az ágyba. 

-Jó éjt szívem. Álmodj szépeket. 

-Itt maradsz velem egy kicsit? 

-Persze. -befekszem mellé. Kis tenyerei a pocim simogatják. 

-Nagyon szeretném ha már megszületnének.

-Én is. Énekeljek neked? -bólint. Hamar sikerül elaltatnom, de közben én is bealszom.

•••

Arra ébredek hogy Harry alám nyúl és elindul velem. Berak a saját ágyunba. Kinyitom a szemeim.

-Felébresztettelek? Bocsi. 

-Nem baj. -hozzábújok.

-Maci?! Mi legyen a pocaklakók neve? Neked mi tetszik?

-Nem tudom. Sally mondott párat. 

-Miket? 

-Hmm... Toby, Cody, Rebecca, Lindy, Luke, Zara, Zoe, Joey... ezekre emlékszem. 

-Olyan édes hogy ennyire várja már őket. A Zoe és a Lindy tetszik. 

-Nekem csak a Zoe. És a kisfiamnak? 

-Ryan, Cole, Isaac, Dylan, Tyler, Eaton, Walter? -sorolok még neveket. 

-Nem tudok dönteni. -nevet fel. 

-Nem is kell. Csak mondd hogy melyik tetszik a legjobban. 

-Tetszik a Cody, és a Dylan is. 

-Ez csak az amit én mondtam, meg amit Sally. Te mit találtál ki?

-Hogy én? Hát... Lena, Talia, Oliver, Zack, Adam... ja és Blair. 

-Nagyon jól hangzik a Lena és a Blair. -csókolom meg. 

-Kösz dagim. 

-Holnap megbeszéljük Sallyvel is.

-Rendben. 

•••

Idegesen csapom be magam mögött az ajtót és dobom le a táskám, a cipőm, majd megyek át a konyhába. Pakolászni kezdek, hogy eltereljem a figyelmem a sok hülye emberről aki nem tud figyelni. 

-Szia anya!! -jelenik meg Sally.

-Szia Sal. -ölelem át. Lehajolok hozzá és puszit nyomok az arcára, majd ő az enyémre, végül még kettőt kapok a hasamra. 

-Apa hol van? 

-Az üres szobában. A kiságyat rakja össze. -fogja meg a kezem és felhúz az emeletre. 

-Szia Maci. 

-Szia bébi. -puszil meg. -Jó lesz?

-Persze. Te vagy az egyetlen a mai nap aki tudja is hogy mi hogyan van. 

-Miért?

-Hát egy csomóan nekem jöttek nem olyan kis erővel, aztán a könyvesboltban is összevesztem az eladóval és egy gördeszkás csávó majdnem fellökött. 

-Mondtam hogy elmegyek veled. Legközelebb nem engedlek egyedül. Nem akarom hogy bajod legyen.

-Tudom. Szeretlek. -úgy éreztem ezt most muszáj kimondanom.

-Én is szeretlek dagi. Nem csinálnál valami kaját? Éhes vagyok. 

-Én is!

-Nincs kedvem. Inkább menjünk el étterembe vagy rendeljünk pizzát. 

-Sal, pizza vagy étterem? 

-Étterem! 

-Akkor keresnem kell valami ruhát. 

-Nem húzok öltönyt. 

-Nem is kell. 

-Anya segítesz nekem? És én is akarok neked! 

-Persze. Na menjünk.