2.rész - Kismajom

Egy liftben nyomorgunk 8-an. Mindenki várja már, hogy felérjünk a legfelső szintre és kiszállhassunk. Ez szerencsére nemsokára ez meg is történik. Mint megtudtam Paul -a fiúk menedzsere- vezet minket a szobáink felé. Egyszer csak megáll és hátra fordul.
-Na figyeljetek. A szobabeosztás úgy lesz, hogy mindenki egyedül kivéve Niall és Zayn. Ti együtt lesztek.
-De miért? -kérdezik egyszerre.
-Azért mert rosszul lettek lefoglalva a szobák és eggyel kevesebb van, viszont másikat nem tudnak adni mert tele vannak. Amíg itt vagyunk bírjátok ki, a többi állomáson már nem így lesz.
-De nem fogunk elférni az ágyon! Zayn mindig forgolódik! -akad ki Niall.
-Te pedig tele morzsázod!
-Na jól van hagyjátok abba, majd én leszek Zaynnel.
-Biztos? -kérdezi Paul.
-Persze. Nem okoz gondot.
-Rendben. A csomagjaitokat hamarosan felhozzák. Vacsoránál találkozunk.
-Oké. -mindenki elfoglalta a számára kijelölt szobát.
-Miért vállaltad el, hogy alszol velem?
-Mert így nem veszekedtek. És mert nem hiszem, hogy annyira kényelmes 2 pasinak egy ágyban, egy takaró van, amit valószínűleg egymásról rángatnátok le és mindketten horkoltok valószínűleg.
-Igazad van.
-Van barátnőd?
-Van, de miért kérdezed?
-Mert akkor úgy fekszek. -kopogtak. Zayn nyitott ajtót. Meghozták a bőröndjeinket.
-Átmegyek Harryhez. -mondtam, majd kiléptem az ajtón és Harryékszobáját vettem célba. Kopogtam, majd egy 'gyere' után benyitottam. Sally az ágyon feküdt és mesét nézett a tévében, Harry pedig épp a bőröndben turkált.
-Zavarok?
-Nem. Miért jöttél?
-Csak beszélgetni.
-Oké, egy pillanat. -mondta, majd bement a fürdőbe. Odamentem az ágyhoz és leültem. Sally rám kapta a tekintetét, de gyorsan vissza is fordult a tévé felé, nehogy lemaradjon valamiről.
-Itt vagyok.
-Nem mehetnénk el ketten beszélni? -kérdeztem, ő pedig értette a célzást.
-Sally, kicsim gyere. Átviszlek Niallhez.
-De megnézhetem a mesét?
-Niallnél is van mese, ha megkéred biztosan megkeresi neked. -erre csak bólintott, Harry kikapcsolta a tévét, majd Sally kezét fogva átmentünk Niallhez. Otthagytuk Sallyt és lementünk a hotel bárjába. Nem ittunk semmit csak leültünk egy boxba.
-Sallyről akartam beszélni veled. Tudod, eddig csak gazdag családoknál dolgoztam és ott teljesen más a helyzet. Nem akarok csalódást okozni sem neked, sem neki.
-Én bízom benned. Remélem Sally hamar megszeret téged, mint a fiúkat. Nagyon csendes és félénk, de szerintem ezt észrevetted.
-Igen. De biztosan van oka.
-Öhm...igen.
-Figyelj. Ha olyan téma, amihez semmi közöm, akkor ne mondd el. Nem vagyok köteles tudni.
-Jobb, ha tudod. A volt feleségem elhitette velem, hogy szeret, majd megcsalt, elváltunk, Sallyt pedig rámhagyta. Azt mondta neki nem kell egy baba. -csak pár szóban mondta el mi is történt, de még így is durván hangzott. Nem szóltam semmit csak megöleltem. Úgy éreztem szüksége van rá. Visszaölelt és éreztem, hogy jól esik neki. Egyszer az életben mindenki szeretne egy gyereket. De azt nem tudtam elképzelni, hogy egy anyuka a saját gyerekét odaadja a férjének -vagy bárki másnak- mondván, hogy neki nem kell. Pedig sajnos ez történik azokkal is akik árvaházba kerülnek. Csak mert a szüleiknek nem kellenek. De ök nem gondolnak abba bele, hogy egy gyereknek milyen úgy felnőni, hogy tudja, hogy nem kellett a saját szüleinek. A legtöbbjükben az a tudat alakul ki, hogy akkor másnak sem fog kelleni így depresszióba esik meg stb. Sajnáltam Harryt. Azért egy férfinak mégis nehezebb egy babával mint egy nőnek. Lassan elengedtük egymást.
-Allergiás valamire? -tettem fel a kérdést, csak hogy tereljem a témát.
-Nem.
-Rendben. A többit úgy is nekem kell megoldanom. -bólintott. Liam lépett oda hozzánk.
-Gyertek, vacsi van. -átmentünk az éttermi részbe. Már mindenki ott volt. Sally odafutott Harryhez és odahúzta az asztalhoz, gogy mindenképp mellé üljön. Én Harry és Niall közé kerültem. A vacsi csendben telt. Nem igazán beszélgettünk. A végén Paul ismertette a holnapi tervet.
-Délelőtt csak stúdiózás van, délután egy interjú, este koncert. Aludjátok ki magatokat. -ezzel otthagyott minket.
-Akkor én is megyek. -mondtam, majd felmentem a szobánkba. Lefürödtem, addigra Zayn is visszaért a szobánkba. Most ő foglalta el a fürdőt. Ledobtam magam az ágyra és a tévét kezdtem kapcsolgatni. Egy kis idő után meguntam, úgyhogy átmentem Harryékhez. Bekopogtam, majd benyitottam. Sally az ágyban feküdt és Harry próbálta elaltatni. Nem igazán sikerült neki. Odamentem és leültem az ágyra.
-Sally, mi lenne ha mesélnék neked esti mesét, amígy apa megfürdik? Szeretnéd? -bólintott.
-Köszi. -mondta Harry majd távozott.
-Na Sally, milyen mesét szeretnél?
-Olyat amiben van majom.
-Rendben. -a kezem a fejére tettem és a haját kezdtem simogatni- Egy nagy dzsungelben élt egy lány. Nagyon szeretett az állatokról gondoskodni és egész nap kint volt a szabadban, csak este tért haza pihenni. Egyszer amikor kiment az erdőbe talált egy sérült kismajmot. Megesett rajta a szíve és hazavitte magával, hogy meggyógyítsa. Szépen bekötözte a kismajom sebét, ami hamar meg is gyógyult. A majmocska pedig innentől kezdve mindehova vele tartott. -mire a végére értem szerencsére Sally is álomba szenderült. Még simogattam a buksiját, amikor Harry lépett ki a fürdőből.
-Mennyi idődbe telt?
-Nem volt túl sok.
-Nem gondoltam volna, hogy ilyem gyorsan menni fog.
-Nem hiába vagyok bébiszitter.
-Tudom.
-Hát...akkor jó éjt. Aludj jól.
-Köszi. Jó éjt. -elhagytam a szobát és visszatértem a sajátomba. Zayn már az igazak álmát aludta. Befeküdtem mellé és én is álomba merültem.

***

Reggel Zayn ébresztett, mondván, hogy reggeli idő van és utána ők már mennek is. Gyorsan elkészültem, majd lementünk enni.
-Sally mit szólnál, ha a mai napot Aurorával töltenéd, amíg én elintézem a fiúkkal a dolgainkat? Szeretnéd? -Sally csak bólintott. -Igen vagy nem?
-Igen.
-Rendben.
-Aurora! -szólt Lou.
-Igen?
-Hívhatlak Rorának?
-Igen.
-Én is? -kérdezték egyszerre a többiek.
-Persze. -mosolyogtam rájuk. Reggeli után a fiúk elmentek stúdiózni.
-Sally mit szeretnél csinálni? Elmenjünk medencézni?
-Igen.
-Akkor gyerünk. -átöltöztem és Sallyt is átöltöztettem fürdőruhába, majd megkerestük wellness részleget. Egész nap a medencéknél voltunk. Sally nem egyszer lecsúszott a kiscsúszdán és ahogy láttam nagyon élvezte. Ezért jó bébiszitternek lenni. Látni, hogy valaki -egy gyerek- miattad vidám. Szeretném, hogy amíg Sally mellett vagyok, addig minden nap boldoggá tudjam tenni. Az nekem is nagy öröm lenne. Remélem sikerülni is fog. Harry hívott, hogy a koncert előtt még visszajönnek, így ha akarunk a koncertre velük mehetünk. Amikor Sallyt kérdeztem, hogy szeretne-e menni a választ természetesen igen volt. Ennek én is örültem, mert a fiúknak egy számát sem ismerem és ez pont jó alkalom arra, hogy meghallgassak párat. Egy törölközőbe csavartam Sally vizes kis testét, majd az enyémet is és így vittem vissza a szobákhoz, ahova a fiúk is akkor értek oda.
-Sziasztok!
-Sziasztok!
-Apa! -kiáltott Sally és már nyújtózott is Harry felé aki mosolyogva vette át a kislányt.
-Milyen napotok volt? -kérdeztem.
-Eddig annyira nem vészes. És a tiétek?
-Apa képzeld! Voltunk medencézni! -mondta Sally majd a nap minden egyes kis részletébe beavatta a srácokat, akik érdeklődve hallgatták. Csodálkoztak azon, hogy Sally nem annyira csendes mint eddig gondolták. Persze ez nem egy pillanat alatt változik meg. Meg kell nyílnia. Én csak segítek neki ebben.




Önreklám Lacy-től, reméljük, Lu nem nyír ki xxx. 
Megköszönném, ha lennétek oly' drágák és benéznétek az én saját blogomba is, ami szintén egy Harry Styles FF. :) 
Cover [H. S. and BB. E. FF]